Cziglán Karolina pszichológus - cikkek, sajtómegjelenések:

Kövér szülőnek a gyereke is túlsúlyos?



Amikor valaki túlsúllyal küzd, általában két forrásban keresi az okot: egyik a kedvezőtlen gének, a másik az életmód. Ezek persze fontos szempontok, de a túlsúly mögött lélektani okok is meghúzódhatnak. Sok mindenre „használható” a kövérség, még ha nem is tudatosan használja valaki. Vannak például, akik félnek az intimitástól, legyen szó párkapcsolatról vagy bármilyen emberi kapcsolatról, és így védekeznek ellene. Például ürügyként szolgálnak a többletkilók, mondván „még nem vagyok formában, le kell adnom a súlyfeleslegem, majd utána fogok ismerkedni”. Valójában magától a kapcsolattól tart az illető, attól, hogy közel kerül a másikhoz, de nem vallja be magának, mi tartja vissza az ismerkedéstől.

Kapcsolódó cikk: Kövér szülőnek a gyereke is túlsúlyos?

Nevelésről szülőknek - Szülők iskolája II.

A Waldorf Pedagógiai Intézet újabb előadás-sorozatában pszichológusok vezetnek be a szülők iskolájának gondolatvilágába.
Fontos kérdésekben segítenek eligazodni: Mi az, hogy élő tudás? Lehet-e élővé tenni a holt tudást? - A digitális kor értékválsága új kihívások elé állítja a mai szülőket. Hogyan lehet ebben a változó világban egészséges gyerekeket nevelni? - Miért olyan félelmetes felnőtté válni? - Családi kommunikáció - megértjük egymást félszavakból is?

A kötet szerzői: Bakonyi Anna, Cziglán Karolina, Nemes Éva, Purebl György, S.Pintye Mária, Tari Annamária, Vajna Virág,
Vekerdy Tamás

A kötet megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban és a
Saxum Kiadó webáruházában

Ikrekkel az élet

Sok kérdés felmerül az ikrek nevelésével kapcsolatban. Vajon mennyire kívánnak speciális bánásmódot?

Kapcsolódó cikk: Ikrekkel az élet

Kapunyitási krízis - a fiatal felnőtteket érinti

Gyakran találkozunk olyan fiatalokkal, akik valahogy nem merik elkezdeni életüket. Toporognak, belekezdenek egy képzésbe, félbehagyják, másba fognak, egy ideig dolgoznak, aztán megint valami újat keresnek, és egyikben sem érzik otthonosan magukat. Van, akinél a párkapcsolatban jelenik meg a bizonytalanság: nem meri igazán beleengedni magát a kapcsolatba, így ki sem derül, hogy milyen lehetett volna, ha közel engedi magához a másikat. Biztosan közrejátszanak társadalmi szintű okok is, mégis, az újabban kapunyitási krízisnek nevezett jelenség a gyermekkori élményeken is nagyban múlik.


A cikk folytatása a divany.hu-n: Kapunyitási krízis - a fiatal felnőtteket érinti

Ha baj van...

Mindenkivel előfordulhat, hogy elveszti az uralmat a problémák felett, úgy érzi, összecsapnak a feje fölött a hullámok. Lehet ez pillanatnyi hangulat, vagy tartósabb krízis, ami azt jelenti, olyan helyzetben találja magát az ember, amiből nem szabadulhat, ugyanakkor az általa ismert, hozzáférhető probléma megoldási eszközök nem elegendőek. Ilyen esetben sokféleképp reagálhatunk. Van, aki igyekszik nem tudomást venni a helyzet súlyosságáról, és ha sikertelen a figyelemelterelés, valamilyen tudatmódosító szert hív segítségül. Van, aki csak passzívan várja, történjen valami, és közben magát marcangolja.

Napi négy ölelés...

Egyszer egy kísérletben szerették volna megvizsgálni a kutatók, hogyan hat a zsíros, koleszterindús táplálék az egerek egészségi állapotára. A vártnak megfelelően, azoknál az egereknél, akik zsíros ételt kaptak, érelmeszesedést tapasztaltak. Azonban egy meglepő dolgot is találtak: a koleszterindús étellel táplált egerek egy csoportja mentesült a káros következmények alól, nekik jelentősen jobb volt az egészségi állapotuk (az érelmeszesedést is beleértve), mint a többi egészségtelenül etetett egérnek. Végül rájöttek, ez az a csoport volt, amelyet az orvostanhallgatók gondoztak. Ők rendszeresen simogatták az egérkéket, amire érthető módon a többi kutatónak nem volt ideje. Így került birtokukba szándékukon kívül egy igen értékes információ arról, hogy az érintés, simogatás mekkora hatással van az egészség megőrzésére.

Kapcsolódó cikk: Napi négy ölelés...

Aktív vagy hiperaktív a gyerek?

Sokak szemében kissé megfoghatatlan jelenségnek tűnik a röviden hiperaktivitásnak nevezett zavar. Némelyek szerint úgy tűnik, a gyerekek többsége hiperaktív. Kérdés, hol van az egészség és betegség határa, mikor kell segítséghez fordulni.



Kapcsolódó cikk: Aktív vagy hiperaktív a gyerek?

A legjobbat adnád a gyereknek – de rosszul tudod, mi neki a legjobb

Manapság a pszichológusok arra figyelmeztetik a szülőket, ne áldozzák fel gyereküket a teljesítménykényszer, versenyszellem oltárán: hogy nem kell már az óvodában három nyelven tanulni, közben hangszerre, sportra járatni a csemetét, és inkább káros, mint hasznos, ha az iskolában a gyerek első osztály karácsonyára már ír, olvas. Inkább kapjon sok törődést, olyan élményt, amiből érzelmileg is töltekezik. Ezzel egyetértve teszem hozzá: kezd kialakulni egy ezzel ellentétes divat, az olyan szülőké, akik alaposan utánajártak, utána olvastak, mik a gyermek valós igényei, ám erejükön, saját jóérzésükön felül szeretnék ezt biztosítani számára. Ők ugyanúgy szenvednek a teljesítménykényszertől, ugyanúgy bizonyos elveknek való megfelelés súlya nyomasztja őket.


sajtómegjelenés a divany.hu-n >>>

Pofozom, pedig nem akarom

Elméletben sokan tudják, hogy nem szabad megütni a gyereket. Talán még meg is
indokolnák szakszerűen, miért nem, és hogy milyen károkat okozhat. Ám van, aki adott helyzetben, mikor a feszültség átlépi az épésszel elviselhető küszöböt, elfelejti, amit nyugodt pillanataiban tud, és eljár a keze.
Neki szól ez a cikk.

sajtómegjelenés a divany.hu-n >>>